Napi kiadásokra költjük a drága folyószámlánkhoz tartozó hitelkeretet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint júniusban 448 milliárd forintnyi kölcsön volt a lakossági folyószámlahitel állomány.
A konstrukciók meglehetősen homogén képet mutatnak az egyes bankoknál: az igénylés feltétele többnyire három hónapos vagy féléves bankszámlamúlt, illetve rendszeres jóváírás vagy jövedelem, amelytől az igényelhető – automatikusan feltöltődő – hitelkeret nagysága függ. Ezzel a hitel rendelkezésre állása garantált.
Az extra költségeknél sem túlságosan széles a felhozatal: az ügyfélnek legfeljebb rendelkezésre tartási jutalékkal, illetve kezelési költséggel kell számolnia. A bankok alapkonstrukcióinál a havi jövedelmének többnyire két-háromszorosát kaphatja meg hitelkeretként a kérelmező, a maximált összeg pedig rendszerint 500 ezer és egymillió forint között mozog.
Ez a hitel a bankok szempontjából viszonylagosan jól jövedelmező konstrukciónak tekinthető – hiszen az éves kamat igen magas, az ügyfél helyzete/számlamozgása pedig közvetlenül látható –, az állomány emelkedése nem feltétlenül tekinthető jó jelnek. Az eredetileg váratlan kiadások rugalmas fedezésére kitalált hitelt ugyanis gyaníthatóan sok ügyfél használja napi kiadások fedezésére, aminek hosszú távon lehetnek káros hatásai.
