Árfolyamgát

Az árfolyamgát rendszerébe 2013 február végéig a jogosultak 31 százaléka lépett be ( a teljes devizakölcsön állomány 37 százalékát jelenti ez.) Az árfolyamgát révén a hitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre (maximum 2017. június végéig) mérséklődnek és kiszámíthatóvá válnak (egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni).

A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, azaz az adós tartozásának ezt a részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel (a közszférában dolgozók ehhez még kamattámogatást is kapnak). Azonban az új tölesztőrészlet nem lehet 15 százaléknál magasabb, mint az árfolyamgát idején.

Az árfolyamgát-szerződés megkötését a hitellel rendelkezők május 31-ig kezdeményezhetik a devizakölcsönt nyújtó bankjuknál.

Árfolyamrögzítést igénylők száma

A PSZÁF közé tette a július végi adatokat. Összesen 35877 db gyűjtőszámla van már, júliusban pedig több, mint 15 ezer új szerződés jött létre.

Elindult a a roham az árfolyamgátért

Mind többen érdeklődnek az árfolyamgátról a bankokban.
Az augusztus elejétől kezdve a hitelintézetek már korlátozás nélkül befogadják az összes jelzálog-fedezetű devizahiteles igényét, a szabad felhasználású kölcsönnel rendelkezőkét is. A piaci szereplők legalább 50 százalékos arányt várnak, akik igénybe fogják venni az árfolyamgát lehetőségét. Néhány bank a 75 százalékot is elképzelhetőnek tartja.

Tájékoztató a devizahitelek árfolyamrögzítésének rendszeréről, illetve a késedelmes devizahitelek forintra váltásának szabályairól

2012. április 1-től lehetőségük van belépni az új „árfolyamgát” néven ismert fizetéskönnyítő programba.
A konstrukció lényege, hogy az adós egy meghatározott ideig a törvényben rögzített, a piaci árnál
kedvezőbb árfolyamon törlesztheti deviza jelzálog hitelét, mely időszak alatt az aktuális és a rögzített
árfolyam közötti különbözet gyűjtőszámlán halmozódik, amelynek törlesztése később esedékes. A
rögzített árfolyam a svájci frank hitelek esetén 180 HUF/CHF, euró hitelek esetén 250 HUF/EUR, a
japán jen hitelek vonatkozásában pedig 2,5 HUF/JPY.

A régi konstrukcióhoz képest lényeges változás, hogy a rögzített árfolyam feletti törlesztési teher megoszlik az adós, a hitelintézetek és az állam között az alábbiak szerint:
Egy adott havi törlesztési kötelezettség kamat és tőketartozást egyaránt tartalmazhat. Továbbra is az adóst terheli a tőketartozás rögzített árfolyam feletti, de a devizakölcsöntv.-ben meghatározott legmagasabb árfolyamot meg nem haladó része, ami a program időtartalma alatt (60 hónapig, de legkésőbb 2017. június 30-ig) az ún. gyűjtőszámlán halmozódik. A gyűjtőszámlán felhalmozott tartozásokat a hitelintézet háromhavonta tőkésítheti, három hónapos kamatperiódusra meghatározott ügyleti kamata pedig nem haladhatja meg a kamatperiódus kezdőidőpontjától érvényes háromhavi BUBOR aktuális mértékét. A gyűjtőszámla tartozás visszafizetése a rögzítés periódusának megszűnését követően – de legkésőbb 2017. július elsejétől esedékes.
Egy adott havi kamattartozás rögzített árfolyam feletti, de a devizakölcsöntv.-ben meghatározott legmagasabb árfolyamot meg nem haladó részét az állam és a hitelintézet 50-50%-os arányban fizeti meg, azaz ennek megfizetése alól az adós mentesül.
A legmagasabb árfolyam svájci frank esetén a 270 HUF/CHF, eurónál a 340 HUF/EUR, japán jennél pedig a 3,3 HUF/JPY árfolyamnál lett meghatározva. Mind a kamat, mind pedig a tőketartozás esetén a legmagasabb árfolyamot meghaladó részt teljes egészében az állam fizeti meg.

2012. szeptember 1-től a szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezők is beléphetnek a programba. Azonban a pénzügyi intézmények már korábban is befogadhatják a kérelmeket. A hiteladósok, amennyiben megfelelnek a devizakölcsöntv. által előírt valamennyi feltételnek, 2012. december 31-ig kezdeményezhetik a programba való belépést. A belépés legfontosabb kritériuma, hogy az adós fizetési késedelme ne haladja meg a 90 napot, illetve a devizahitel folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított forintösszege nem haladta meg a 20 millió forintot. A törvény külön engedményeket tesz a közszférában dolgozók számára. Gyűjtőszámlahitelük ügyleti kamatát illetően kamattámogatásra jogosultak, továbbá, amennyiben a közszférában dolgozó végtörlesztésre jogosult volt, és végtörlesztési szándékáról a munkáltatóját 2011. december 30-ig tájékoztatta (de nem tudta hitelét visszafizetni) és 2012. szeptember 30-ig gyűjtőszámlahitel
szerződést köt, kormányrendeletben meghatározott módon egyszeri vissza nem térítendő támogatásra is jogosult.
A devizakölcsöntv. 2012. áprilisi módosításának szintén lényeges eleme, hogy 2012. augusztus 31-ig a
nem teljesítő adósok devizahitelét a hitelintézetek kötelesek forintra váltani és a tartozás 25%-át elengedni.
Az átváltás abban az esetben lehetséges, ha a hiteladós késedelme – legalább 78 ezer forint összegű esedékessé vált rész tekintetében - 2011. szeptember 30-án már meghaladta a 90 napot és a késedelem
továbbra is fent áll. Továbbá a fedezetül szolgáló ingatlan értéke a szerződés megkötésekor nem haladta meg a 20 millió forintot, illetve a hiteladós a pénzügyi intézmény részére 2012. május 15-ig írásban nyilatkozott arról, hogy a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt.
A fenti feltételek teljesülése esetén a hitelintézet 2012. augusztus 31-ig köteles a még fel nem mondott devizakölcsön-szerződés alapján fennálló teljes követelést a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 2012. május 15. és 2012. június 15. között irányadó középárfolyamok átlagán forintban fennálló követelésre átváltani, illetve a forintra történő átváltás napján köteles a fennálló követelés értékének 25%-át elengedni.

Mikor szabaduljunk meg a deviza alapon felvett hitelünktől?

A forint árfolyam erősödése jelentős volt az elmúlt időszakban, a szakértők szerint az így is marad amíg az IMF hitel tárgyalások zajlanak. Megérheti-e most előtörleszteni, jó ötlet ez most? (Az árfolyamrögzítés miatt is át kell gondolni ezt a lépést.)

Aki most szánja rá magát, hogy rendezi tartozását annak valószínűleg költségekkel kell szembenéznie. A 2009. évi CLXII. tövény szabályozza a bankok által maximálisan kiróható díjak mértékét. Mely szerint több esetben is jogosan számíthatnak fel a hitelintézetek költségeiknek megfelelő díjat az előtörlesztőktől. Ennek mértéke azonban nem lehet magasabb az előtörlesztett összeg 2,5 százaléknál, nem rögzített kamatozású vagy kamatperióduson belül előtörlesztett hitelek esetén 1,5 százalék. Teljesen ingyenes, amennyiben a hiteltartozás mértéke nem haladja meg az 1 millió forintot, valamint ha a 12 hónapon belüli tőketörlesztés nem haladja meg a 200 ezer forintot.

Mérlegelnünk kell, hogy törlesztés esetén elveszítjük a megtakarításaink után kapott hozamot, ami jelenleg meghaladhatja ugyanazon összeg hitelkamatát (devizahitelek esetén).

Mikor éri meg előtörleszteni?

- Ha az árfolyamok nagymértékű és tartós emelkedésétől tartasz.
- Ha megtakarításaid után járó hozam alulmarad a hitel kamataival szemben és nem számítasz jelentős forint erősödésre.
- Amennyiben egyéb forrásból alacsonyabb költségekkel (kamat) tudsz pénzhez jutni pl: családi kölcsön és a forint jelentős erősödésére nem számítasz.

(Az új árfolyamrögzítés lehetőséget teremt a devizaadósoknak a fix árfolyamon való törlesztésre. Mivel a rendelkezés szerint a fix árfolyamok feletti tartozás kamattörlesztését az állam és a bank közösen átvállalja ezért csökkenhet az adós teljes visszafizetési terhe. Mindenképp érdemes tehát az előtörlesztés előtt az árfolyamrögzítés lehetőségén is elgondolkodni, az ebből eredő megtakarítást akár a hitel későbbi végtörlesztésére is fordítható lakáskasszában elhelyezni.)
Forrás: http://penzcentrum.hu/hitel/most_kell_megszabadulni_a_devizahitelunktol.1033564.html

Árfolyamrögzítés

http://privatbankar.hu/penzugyek/arfolyamrogzites-mar-gyulik-az-uj-hitel-az-ugyfelek-szamlajan-249509

Már gyűlik az új hitel az ügyfelek számláján. A PSZÁF friss adatai szerint az euróban, svájci frankban és japán jenben nyilvántartott devizakölcsönök esetében 20 361 gyűjtőszámlahitelt-szerződést kötöttek meg a hó végéig, szemben a május végi 10 827 szerződéssel. Aktuális árfolyamon a rögzített árfolyamú hitelek állománya meghaladta a 182 milliárd forintot.

Mi lesz, ha véget ér az árfolyamrögzítés?

A Budapest Bank felmérésében azt vizsgálta, hogy azok, akik már éltek vagy élni kívánnak az árfolyamgát lehetőségével, milyen megfontolásból teszik ezt, és mit szándékoznak tenni a törlesztőrészlet átmeneti csökkenése nyomán felszabaduló összeggel. A válaszadókat megkérdezték arról is, hogy az árfolyamrögzítés időszaka után újra megnőtt törlesztőrészletet hogyan, miből fogják majd fizetni.

A megkérdezettek családi költségvetésének átlagosan 40%-át teszi ki az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett havi törlesztőrészlet, és több mint felüknek (52%) 70 ezer forintnál magasabb a havi törlesztése. Nem meglepő tehát, hogy a felmérés szerint az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek 81%-a tartós vagy átmeneti fizetési problémái miatt él ezzel a fizetési könnyítéssel. A megkérdezettek 16%-ának eleve nem okoz gondot a törlesztés, hanem azért veszi igénybe az árfolyamgátat, mert kedvező lehetőségnek tartja.

A megtakarítók leginkább a hitel későbbi törlesztésre tesznek félre

Az árfolyamgát igénybevétele után a megkérdezettek 10-30 ezer forintos törlesztőrészlet-csökkenésre számítanak. Ezt az összeget a válaszadók közel fele (47%) részben vagy egészben meg kívánja takarítani. A megtakarítani szándékozók között a leggyakoribb cél a későbbi hiteltörlesztés elősegítése (37%), a biztonsági tartalék képzése (20%), valamint a gyermekek támogatása (13%). A válaszadók megfontoltságát tükrözi, hogy mindössze 6% nyilatkozott úgy, hogy még nem tudja, mi lesz az árfolyamgátból származó megtakarításainak sorsa.

Általában elmondható, hogy a megkérdezettek 62%-a úgy véli, nem okoz majd gondot neki a hiteltörlesztés az árfolyamgát időszak lejártával. A többség (56%) arra számít, hogy pénzügyi helyzete kedvezőbbre fordul öt év alatt. Elgondolkodtató azonban, hogy 36% esetében problémás lehet a várhatóan emelkedő törlesztőrészlet fizetése: 11% tart attól, hogy nem fogja tudni fizetni a megnövekedett részleteket, 25% pedig abban bízik, hogy a kormány vagy a bankok 2017 után is kínálnak valamilyen megoldást a fizetési nehézségekkel küzdőknek.

http://privatbankar.hu/ongondoskodas/devizahitelesek-dilemmaja-mi-lesz-ha-veget-er-az-arfolyamrogzites-249512

Árfolyamrögzítő kalkulátor:
www.bankometer.hu

Kis segít az árfolyamrögzítés? Minden hitel felvevőnek megoldás? Nézd meg a következő videót hátha segít dönteni.

Makkos Albert is körbe járja a témát. 

Sokat lehet spórolni a lakástakarék és a árfolyamrögíztés kombinációjával

Sokat lehet spórolni a lakástakarék és a árfolyamrögíztés kombinációjával: Milliókat hoz hat a lakástakarék az árfolyamrögzítő hiteleseknek.

Jól is járhatnak azok a devizahitelesek, akik lakástakarékkal kombinálják az árfolyamrögzítést. Ha az ügyfél a lakástakarékhoz kapcsolódó kedvezményes kamatozású forinthitelből végtörleszteni tudja öt év múlva az eredetileg hétmilliós hitelét, akár hárommillió forintot megtakaríthat. Ehhez újabb forint alapú hitelre is szüksége lehet, de ezt kedvezményesen kaphatja meg.
Azt is be lehet kalkulálni, hogy forint alapon lehet még kedvező kamatozású hitelhez hozzájutni.