Árfolyamgát

Az árfolyamgát rendszerébe 2013 február végéig a jogosultak 31 százaléka lépett be ( a teljes devizakölcsön állomány 37 százalékát jelenti ez.) Az árfolyamgát révén a hitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre (maximum 2017. június végéig) mérséklődnek és kiszámíthatóvá válnak (egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni).

A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, azaz az adós tartozásának ezt a részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel (a közszférában dolgozók ehhez még kamattámogatást is kapnak). Azonban az új tölesztőrészlet nem lehet 15 százaléknál magasabb, mint az árfolyamgát idején.

Az árfolyamgát-szerződés megkötését a hitellel rendelkezők május 31-ig kezdeményezhetik a devizakölcsönt nyújtó bankjuknál.

Árfolyamrögzítést igénylők száma

A PSZÁF közé tette a július végi adatokat. Összesen 35877 db gyűjtőszámla van már, júliusban pedig több, mint 15 ezer új szerződés jött létre.

Elindult a a roham az árfolyamgátért

Mind többen érdeklődnek az árfolyamgátról a bankokban.
Az augusztus elejétől kezdve a hitelintézetek már korlátozás nélkül befogadják az összes jelzálog-fedezetű devizahiteles igényét, a szabad felhasználású kölcsönnel rendelkezőkét is. A piaci szereplők legalább 50 százalékos arányt várnak, akik igénybe fogják venni az árfolyamgát lehetőségét. Néhány bank a 75 százalékot is elképzelhetőnek tartja.

A háztartások hitelei

A 2011. szeptember 29-től 2012. február végéig - tehát a végtörlesztésre rendelkezésre álló teljes időszak alatt - a háztartások aktuális árfolyamon 1303,3 milliárd forint devizahitelt végtörlesztettek, ami végtörlesztési árfolyamon 947,6 milliárd forintnyi tényleges kifizetést jelentett. A végtörlesztés finanszírozásának megközelítőleg 23%-a kiváltó forinthitelekből történt, ami a forinthitelek folyósításának 2012 első negyedévében tapasztalt megugrását magyarázza.
2012 második negyedévének adataiban a késedelmes devizahitelek forintra váltása, illetve a
gyűjtőszámlahitelek folyósítása is megjelenik, e konstrukciók hatása azonban még alig jelentkezik. Az
említett konstrukciók szabályozásának részletei megtalálhatóak a keretes írásban.
A késedelmes devizahitelek átváltása 2012. június közepétől kezdődött és a devizakölcsöntv. szerint
legkésőbb 2012. augusztus 31-ig tarthat. Az MNB előzetes adatbekérése szerint a törvényi szabályozás
által érintett tartozások közül 438 millió eurónyi devizahitel-állomány esetében állt fenn 90 napon túli
késedelem, amelyből 132 millió euro összegben jelezték az adósok hitelintézeteik részére a törvényi
előírásoknak megfelelően, hogy igénybe vennék a devizakölcsönök forintra való konvertálási
lehetőségét. Az MNB rendeletben elrendelt adatszolgáltatása alapján a bejelentkezett állományból
egyelőre 2012. június 30-ig nyolc szerződés esetén 42 millió forintnak megfelelő összegű késedelmes
devizahitel esetén történt meg ténylegesen az átváltás.

Forrás: Magyar Nemzeti Bank (www.mnb.hu)

 

Mikor szabaduljunk meg a deviza alapon felvett hitelünktől?

A forint árfolyam erősödése jelentős volt az elmúlt időszakban, a szakértők szerint az így is marad amíg az IMF hitel tárgyalások zajlanak. Megérheti-e most előtörleszteni, jó ötlet ez most? (Az árfolyamrögzítés miatt is át kell gondolni ezt a lépést.)

Aki most szánja rá magát, hogy rendezi tartozását annak valószínűleg költségekkel kell szembenéznie. A 2009. évi CLXII. tövény szabályozza a bankok által maximálisan kiróható díjak mértékét. Mely szerint több esetben is jogosan számíthatnak fel a hitelintézetek költségeiknek megfelelő díjat az előtörlesztőktől. Ennek mértéke azonban nem lehet magasabb az előtörlesztett összeg 2,5 százaléknál, nem rögzített kamatozású vagy kamatperióduson belül előtörlesztett hitelek esetén 1,5 százalék. Teljesen ingyenes, amennyiben a hiteltartozás mértéke nem haladja meg az 1 millió forintot, valamint ha a 12 hónapon belüli tőketörlesztés nem haladja meg a 200 ezer forintot.

Mérlegelnünk kell, hogy törlesztés esetén elveszítjük a megtakarításaink után kapott hozamot, ami jelenleg meghaladhatja ugyanazon összeg hitelkamatát (devizahitelek esetén).

Mikor éri meg előtörleszteni?

- Ha az árfolyamok nagymértékű és tartós emelkedésétől tartasz.
- Ha megtakarításaid után járó hozam alulmarad a hitel kamataival szemben és nem számítasz jelentős forint erősödésre.
- Amennyiben egyéb forrásból alacsonyabb költségekkel (kamat) tudsz pénzhez jutni pl: családi kölcsön és a forint jelentős erősödésére nem számítasz.

(Az új árfolyamrögzítés lehetőséget teremt a devizaadósoknak a fix árfolyamon való törlesztésre. Mivel a rendelkezés szerint a fix árfolyamok feletti tartozás kamattörlesztését az állam és a bank közösen átvállalja ezért csökkenhet az adós teljes visszafizetési terhe. Mindenképp érdemes tehát az előtörlesztés előtt az árfolyamrögzítés lehetőségén is elgondolkodni, az ebből eredő megtakarítást akár a hitel későbbi végtörlesztésére is fordítható lakáskasszában elhelyezni.)
Forrás: http://penzcentrum.hu/hitel/most_kell_megszabadulni_a_devizahitelunktol.1033564.html

Árfolyamrögzítés

http://privatbankar.hu/penzugyek/arfolyamrogzites-mar-gyulik-az-uj-hitel-az-ugyfelek-szamlajan-249509

Már gyűlik az új hitel az ügyfelek számláján. A PSZÁF friss adatai szerint az euróban, svájci frankban és japán jenben nyilvántartott devizakölcsönök esetében 20 361 gyűjtőszámlahitelt-szerződést kötöttek meg a hó végéig, szemben a május végi 10 827 szerződéssel. Aktuális árfolyamon a rögzített árfolyamú hitelek állománya meghaladta a 182 milliárd forintot.

Mi lesz, ha véget ér az árfolyamrögzítés?

A Budapest Bank felmérésében azt vizsgálta, hogy azok, akik már éltek vagy élni kívánnak az árfolyamgát lehetőségével, milyen megfontolásból teszik ezt, és mit szándékoznak tenni a törlesztőrészlet átmeneti csökkenése nyomán felszabaduló összeggel. A válaszadókat megkérdezték arról is, hogy az árfolyamrögzítés időszaka után újra megnőtt törlesztőrészletet hogyan, miből fogják majd fizetni.

A megkérdezettek családi költségvetésének átlagosan 40%-át teszi ki az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett havi törlesztőrészlet, és több mint felüknek (52%) 70 ezer forintnál magasabb a havi törlesztése. Nem meglepő tehát, hogy a felmérés szerint az árfolyamgátat igénybe venni szándékozó devizahitelesek 81%-a tartós vagy átmeneti fizetési problémái miatt él ezzel a fizetési könnyítéssel. A megkérdezettek 16%-ának eleve nem okoz gondot a törlesztés, hanem azért veszi igénybe az árfolyamgátat, mert kedvező lehetőségnek tartja.

A megtakarítók leginkább a hitel későbbi törlesztésre tesznek félre

Az árfolyamgát igénybevétele után a megkérdezettek 10-30 ezer forintos törlesztőrészlet-csökkenésre számítanak. Ezt az összeget a válaszadók közel fele (47%) részben vagy egészben meg kívánja takarítani. A megtakarítani szándékozók között a leggyakoribb cél a későbbi hiteltörlesztés elősegítése (37%), a biztonsági tartalék képzése (20%), valamint a gyermekek támogatása (13%). A válaszadók megfontoltságát tükrözi, hogy mindössze 6% nyilatkozott úgy, hogy még nem tudja, mi lesz az árfolyamgátból származó megtakarításainak sorsa.

Általában elmondható, hogy a megkérdezettek 62%-a úgy véli, nem okoz majd gondot neki a hiteltörlesztés az árfolyamgát időszak lejártával. A többség (56%) arra számít, hogy pénzügyi helyzete kedvezőbbre fordul öt év alatt. Elgondolkodtató azonban, hogy 36% esetében problémás lehet a várhatóan emelkedő törlesztőrészlet fizetése: 11% tart attól, hogy nem fogja tudni fizetni a megnövekedett részleteket, 25% pedig abban bízik, hogy a kormány vagy a bankok 2017 után is kínálnak valamilyen megoldást a fizetési nehézségekkel küzdőknek.

http://privatbankar.hu/ongondoskodas/devizahitelesek-dilemmaja-mi-lesz-ha-veget-er-az-arfolyamrogzites-249512

Árfolyamrögzítő kalkulátor:
www.bankometer.hu

Kis segít az árfolyamrögzítés? Minden hitel felvevőnek megoldás? Nézd meg a következő videót hátha segít dönteni.

Makkos Albert is körbe járja a témát. 

Az OTP új hitellel élénkíti a lakáspiacot

Az OTP Bank vezérigazgató-helyettese arra számít, hogy az új támogatási forma lökést adhat a hosszú ideje pangó lakáspiacnak, hiszen az új, otthonteremtési támogatott hitel már használt lakás vásárlására is igénybe vehető.


Az új lakás vásárlására vagy építésére legfeljebb 10 millió forint összegű támogatott lakáskölcsön igényelhető, ha az ingatlan értéke nem haladja meg a 30 millió forintot. Lakáskorszerűsítésre és használt lakás vásárlására 6 millió forintban állapította meg a törvényalkotó a felvehető legmagasabb kölcsönösszeget, amely legfeljebb 15 millió forintos vételár, illetve bekerülési költség esetén vehető igénybe.



Az otthonteremtési kamattámogatás fizetési nehézségekkel szembesülő devizahiteleseknek is segítséget nyújthat, mivel a konstrukció felhasználható késedelmes jelzáloghitellel vagy felmondott kölcsönnel terhelt lakóingatlan megvásárlására, lakóingatlan fedezetű késedelmes devizajelzáloghitel kiváltására vagy akkor is, ha a devizakölcsönét késedelmesen fizető adós lakását kisebbre szeretné cserélni.


Az állami kamattámogatás és a vissza nem térítendő lakásépítési támogatás (szocpol) együttesen is igénybe vehető a banknál. A kamattámogatás nagysága hitelcélonként eltérő, 5 éves időtartama alatt csökkenő mértékű, új lakás építése vagy vásárlása esetén az eltartott gyermekek számától függően is változik.

Termékválasztó, kalkulátor: https://www.otpbank.hu/portal/hu/Lakashitel/Hasznaltlakasra/TamogatottForint

Makkos Albert - Devizahiteled van? - Kezedben a megoldás ( ebook könyv ingyen letöltés online pdf )

Makkos Albert - Devizahiteled van? - Kezedben a megoldás ( ebook könyv ingyen letöltés online pdf ): Makkos Albert - Devizahiteled van? - Kezedben a megoldás ( ebook könyv ingyen letöltés online pdf )

Mi a probléma oka és a megoldás a devizahitelekre?
Hogyan működik a pénzpiac? Hogyan adták ki a hiteleket? Mi az egyéni megoldás? Makkos Albert előadását is megtekintheted a témáról.